Követelésbehajtás

Követelésbehajtás: fizetési meghagyás, felszámolás vagy per?

Dr. Grill Dániel ügyvéd • 2026. augusztus 8. • kb. 8 perc olvasás

Kiszámlázta a munkát, a határidő rég lejárt, az adós pedig hitegeti, vagy már a telefont sem veszi fel? A kintlévőség nem csupán bosszúság: a ki nem fizetett számla az Ön cégének likviditását terheli, miközben az adós ingyen hitelez magának az Ön pénzéből. A jó hír, hogy a magyar jog több, jól bejáratott utat kínál a követelések érvényesítésére – a rossz hír, hogy ezek feltételei, költségei és kockázatai jelentősen eltérnek, és a rosszul megválasztott út hónapokat és százezreket vihet el. Ebben a cikkben a három fő eszközt – a fizetési meghagyást, a felszámolási eljárást és a peres utat – hasonlítom össze a gyakorlat szemszögéből.

Mielőtt bármit indítana: a nulladik lépés

A hivatalos eljárások előtt szinte mindig érdemes egy ügyvédi felszólító levéllel indítani. Ez nem udvariassági kör: az adósok jelentős része már erre fizet, mert a fejléces ügyvédi levélből pontosan érti, hogy a következő lépés a közjegyző vagy a bíróság lesz. A felszólításban egyúttal érvényesíthető a késedelmi kamat (vállalkozások közötti ügyletben a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont), valamint a behajtási költségátalány: vállalkozások közötti szerződéseknél a késedelembe eséssel automatikusan, külön felszólítás nélkül jár követelésenként 40 eurónak megfelelő forintösszeg.

Amit kevesen tudnak: a hatályos Ptk. szerint a fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülést. A követelések általános elévülési ideje 5 év, és azt csak az igény bírósági (vagy fizetési meghagyásos) úton történő érvényesítése, az adós elismerése vagy a felek megegyezése szakítja meg. Aki évekig csak levelezget, könnyen elévült követeléssel találhatja magát – időben kell hivatalos útra terelni az ügyet.

1. út: a fizetési meghagyás (FMH) – a leggyorsabb és legolcsóbb

A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénzkövetelések érvényesítésének „gyorsforgalmi útja": közjegyzői hatáskörbe tartozó, teljesen elektronikus, bizonyítási eljárás nélküli nemperes eljárás. A közjegyző nem vizsgálja a követelés megalapozottságát – a kérelem alapján kibocsátja a meghagyást, elektronikus benyújtás esetén jellemzően 3 munkanapon belül.

Mikor választható – és mikor kötelező?

  • 3 millió Ft alatt kötelező: a kizárólag pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés főszabály szerint csak FMH útján érvényesíthető (perrel nem indíthat).
  • 3 és 30 millió Ft között választható az FMH és a per között.
  • 30 millió Ft felett FMH-nak nincs helye – marad a peres út.
  • Az adós lehet cég és magánszemély is; belföldi kézbesítési cím szükséges.

Költsége és menete

Az eljárási díj a követelés 3%-a (jelenleg legalább 8.000, legfeljebb 300.000 forint) – lényegesen kedvezőbb, mint a peres illeték. A kézbesített meghagyással szemben az adós 15 napon belül ellentmondással élhet. És itt válik el a két forgatókönyv:

  • Ha nem mond ellent (a gyakorlatban az esetek jelentős részében így van): a meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanolyan végrehajtható, mint egy bírósági ítélet. Indulhat a végrehajtás az adós bankszámlájára, munkabérére, vagyonára.
  • Ha ellentmond: az eljárás automatikusan perré alakul – a befizetett díj beszámít a peres illetékbe, tehát elveszett pénz ekkor sincs, csak az út lesz hosszabb.

Külön említést érdemel a kézbesítési vélelem: ha az adós a küldeményt kétszeri kísérlet után sem veszi át, a meghagyást kézbesítettnek kell tekinteni – a „nem veszem át a levelet" taktika tehát nem véd meg a jogerős meghagyástól.

2. út: a felszámolási eljárás – a legerősebb nyomásgyakorló eszköz

Ha az adós gazdálkodó szervezet (Kft., Bt., Zrt. stb.), a hitelező kezében van egy különösen hatásos eszköz: az adós fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának kezdeményezése. Fontos pontosan érteni a műfajt: a felszámolás nem behajtási eljárás, hanem az adós jogutód nélküli megszüntetésére irányul – ereje éppen ebben rejlik. Egy működő cég számára a felszámolási kérelem egzisztenciális fenyegetés, ezért az adósok jelentős része a kérelem benyújtása (vagy már az arra való ügyvédi figyelmeztetés) hatására rendezi a tartozását.

Szigorú feltételei vannak

  • a követelés szerződésen alapul, és az adós azt nem vitatta vagy elismerte,
  • a teljesítési határidő lejárta után az adós 20 napos fizetési felszólítást kapott, és arra sem teljesített,
  • a tartozás (kamatok nélkül számított) összege meghaladja a 200.000 forintot.

A kulcsszó a vitatás: ha az adós a fizetési felszólítás kézhezvétele előtt írásban, érdemben vitatta a követelést, a felszámolási út elzáródik, és marad a per vagy az FMH. Ezért kritikus, hogy a fizetési felszólítás formailag és tartalmilag kifogástalan legyen – a bíróságok ezt szigorúan vizsgálják, és egy elrontott felszólítás az egész eljárást megfektetheti.

Költségek és kockázatok

Az eljárás illetéke jogi személy adóssal szemben 80.000 forint, amelyhez 25.000 forint közzétételi költségtérítés járul. A mérleg másik serpenyőjében: ha az adós valóban fizetésképtelen, és a felszámolás ténylegesen lefolytatásra kerül, a hitelező a törvényi kielégítési sorrendbe kerül (a felszámolás költségei és a biztosított hitelezők mögé), a követelést pedig határidőben be kell jelenteni a felszámolónak, nyilvántartásba-vételi díj megfizetése mellett. Vagyonhiányos adósnál a megtérülés alacsony lehet – ezért a felszámolási kérelem elsősorban fizetőképes, de fizetni nem akaró adóssal szemben hatékony fegyver, és mindig egyedi mérlegelést igényel, hogy megéri-e elsütni.

3. út: a peres eljárás – amikor a követelés vitatott

Ha az adós érdemben vitatja a követelést (például hibás teljesítésre hivatkozik), vagy a követelés összege, jellege miatt a másik két út nem járható, marad a klasszikus polgári per. A per a leghosszabb és legköltségesebb út, ugyanakkor az egyetlen, amely vitatott tényállás mellett is végrehajtható ítélethez vezet.

Amire számítani kell

  • Illeték: a pertárgyérték alapján, sávosan megállapított eljárási illeték (kisebb követeléseknél nagyságrendileg a követelés 6%-a) – pernyertesség esetén ezt a bíróság a vesztes féllel térítteti meg.
  • Szigorú szabályok: a polgári perrendtartás a keresetlevéllel szemben részletes tartalmi követelményeket támaszt, és a perfelvételi szakban rögzül, mire lehet később hivatkozni – a per elején elkövetett hibák utólag alig korrigálhatók.
  • Időigény: az elsőfokú eljárás jellemzően 1–1,5 év, bonyolultabb, szakértős ügyekben több; fellebbezés esetén tovább nyúlik.
  • Bizonyítás: a szerződés, a teljesítésigazolások, az átadás-átvételi jegyzőkönyvek és a levelezés minősége dönti el a pert – a jó dokumentáció a legjobb „perbiztosítás", már a szerződéskötéskor.

A per alatt sem eszköztelen a hitelező: indokolt esetben biztosítási intézkedés kérhető, hogy az adós az eljárás alatt ne menekítse ki a vagyonát – ennek esélyeit érdemes már a per indítása előtt felmérni.

Melyiket válassza? Gyakorlati iránytű

  • Nem vitatott követelés, 3 millió Ft alatt: fizetési meghagyás – gyors, olcsó, kötelező is.
  • Nem vitatott követelés, céges adós, aki „csak nem fizet": fizetési meghagyás vagy felszámolási felszólítás – az utóbbi a leggyorsabb fizetésre bíró eszköz, ha a feltételei fennállnak.
  • Vitatott követelés: peres út (az FMH ellentmondás után úgyis perré alakul; felszámolásnak nincs helye).
  • Magánszemély adós: fizetési meghagyás, majd végrehajtás; felszámolás fogalmilag kizárt.
  • 30 millió Ft feletti követelés: peres út (céges adósnál mérlegelhető a felszámolási felszólítás is).

És egy szempont, amely minden útnál közös: az idő a hitelező ellen dolgozik. Minél régebbi a követelés, annál nagyobb az esélye, hogy az adós vagyona elfogy, a cég kiürül, vagy más hitelezők érnek oda előbb. A jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet önmagában még nem pénz – a végrehajtási eljárásban az jár jobban, aki korábban lépett.

Miben tudok segíteni?

Követelésbehajtási ügyekben a teljes folyamatot viszem: az ügyvédi felszólító levéltől a fizetési meghagyáson és a felszámolási kérelmen át a peres képviseletig és a végrehajtásig. Az első konzultáción átnézzük a követelés dokumentumait, felmérjük az adós helyzetét, és arra az útra teszem a hangsúlyt, amelyik az Ön ügyében a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megtérülést ígéri. Követelésbehajtási és peres ügyekben sikerdíjas konstrukcióra is van lehetőség – ennek részleteit az ügy egyedi sajátosságaihoz igazítva, a konzultáción közösen határozzuk meg.

Kintlévősége van? Ne hagyja elévülni!

Az első konzultáción átnézzük a követelését, és megmondom, melyik út a leggyorsabb és legolcsóbb az Ön esetében. A 20.000 Ft-os konzultációs díjat megbízás esetén teljes egészében jóváírom a munkadíjból.

Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az eljárási díjak és illetékek jogszabályban meghatározott, időről időre változó összegek; minden ügy egyedi – a konkrét helyzetére vonatkozó kérdésekkel forduljon hozzám bizalommal.