A kulcsátadás után néhány héttel kiderül, hogy a pince beázik, a fal penészedik, vagy az elektromos hálózat életveszélyes. Az eladó szerint a vevő „megtekintett állapotban” vette meg a lakást, tehát nincs miről beszélni. Ez az egyik leggyakoribb ingatlanjogi vita, és a válasz ritkán olyan egyszerű, mint amilyennek az eladók beállítják. Az alábbiakban összefoglalom, mire számíthat vevőként – és mire eladóként.
Mi számít rejtett hibának?
Az eladó hibásan teljesít, ha az ingatlan a birtokbaadáskor nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek: nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, vagy nem rendelkezik a szerződésben kikötött tulajdonságokkal. Rejtett hibának azt tekintjük, amelyet a vevő a megtekintéskor egyszerű szemrevételezéssel, különleges szakértelem nélkül nem ismerhetett fel. Tipikus példák:
- vizesedés, beázás, a vakolat alatt megbúvó penész;
- elavult vagy szabálytalan elektromos és vízvezeték-hálózat;
- a födém, a tetőszerkezet vagy az alapozás szerkezeti hibái;
- a tulajdoni lapon vagy a használatban rejtőző jogi hibák, például engedély nélküli átalakítás.
Az eladó nem felel azért a hibáért, amelyet a vevő a szerződéskötéskor ismert vagy ismernie kellett. Ha tehát a repedés a falon jól látható volt, vagy az eladó írásban felhívta rá a figyelmet, arra a vevő később nem hivatkozhat. Az eladó felelőssége viszont nem függ attól, hogy tudott-e a hibáról: a rejtett hibáért akkor is helytáll, ha maga sem ismerte.
Mit jelent a „megtekintett állapot”?
Szinte minden adásvételi szerződésben szerepel, hogy a vevő az ingatlant megtekintett állapotban veszi meg. Ez önmagában nem mentesíti az eladót: csak azt jelenti, hogy a vevő a szemrevételezéssel felismerhető hibákat ismeri és elfogadja. A szemmel nem látható hibákra a kikötés nem terjed ki, mert a vevőtől nem várható el, hogy a falat megbontsa vagy szakértővel vizsgáltassa át a házat.
Más a helyzet, ha a szerződés a kellékszavatosságot kifejezetten kizárja. Magánszemélyek között ez megengedett, és a bíróság rendszerint érvényesnek fogadja el, különösen ha a vételár ezt tükrözte. Két korlátja azonban van: a kizárás nem védi azt az eladót, aki a hibáról tudott és azt szándékosan elhallgatta, és nem terjed ki a szerződésben kifejezetten vállalt tulajdonságokra sem. Vevőként tehát érdemes figyelni, hogy a szerződésben „megtekintett állapot” vagy valódi szavatosság-kizárás szerepel-e – a kettő között nagy a különbség.
Mit követelhet a vevő?
A kellékszavatossági jogok kétlépcsősek:
- Első lépcső: kijavítás. A vevő elsősorban a hiba kijavítását kérheti az eladótól, megfelelő határidővel. Ha az eladó ezt nem vállalja vagy nem végzi el, a vevő a hibát maga is kijavíttathatja, és a költségét követelheti.
- Második lépcső: árleszállítás vagy elállás. Ha a kijavítás nem lehetséges, aránytalan, vagy az eladó nem teljesíti, a vevő a vételár arányos leszállítását kérheti, végső esetben elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A szavatossági igényen felül kártérítés is követelhető a hibás teljesítéssel okozott további károkért, például a beázás miatt tönkrement bútorokért vagy az albérlet költségéért a javítás idejére. Az eladó ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható okból keletkezett.
Meddig lehet igényt érvényesíteni?
- Ingatlannál a kellékszavatossági igény a teljesítéstől, vagyis a birtokbaadástól számított öt év alatt évül el – jóval hosszabb ideig, mint ingó dolgoknál.
- A hibát a felfedezése után késedelem nélkül közölni kell az eladóval. A késedelmes közlésből eredő kárért a vevő felel, és a hallgatás a bizonyítást is megnehezíti.
- Ha a vevő a hibát menthető okból csak később ismerte fel, az elévülés nyugszik, így az igény az öt év leteltével sem vész el azonnal.
- Új építésű lakásnál a kivitelezőt ezen felül kötelező jótállás is terheli, amelynek időtartama a szerkezet jellegétől függően hosszabb lehet.
Ki mit bizonyít?
Magánszemélyek közötti adásvételnél a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a birtokbaadáskor fennállt, és azt a megtekintéskor nem ismerhette fel. Az eladó ezzel szemben azt bizonyíthatja, hogy a vevő a hibát ismerte, vagy hogy a hiba a birtokbaadás után, a vevő használata miatt keletkezett. A gyakorlatban ezért a perek nagy része szakértői kérdés: azt, hogy a vizesedés régi vagy új keletű, az elektromos hálózat eredeti vagy utólag szabálytalanul átalakított, igazságügyi szakértő állapítja meg.
Mit tegyen, ha rejtett hibát talált?
- Dokumentáljon azonnal: fényképek, videó, dátummal; ne javíttassa ki a hibát, mielőtt az eladó megnézhette volna.
- Írásban közölje a hibát az eladóval, ajánlott levélben vagy e-mailben, és hívja fel a megtekintésre és a kijavításra, határidővel.
- Kérjen szakvéleményt: egy építész, statikus vagy épületgépész írásbeli véleménye a hiba okáról és a javítás költségéről a tárgyalás alapja, és perben is felhasználható. Nagyobb kárnál az igazságügyi szakértői vélemény, szükség esetén előzetes bizonyítás keretében, erősebb.
- Egyeztessen: a viták jelentős része árleszállításban, a javítási költség megosztásában rendeződik, per nélkül.
- Ha nincs megegyezés: per a hiba kijavításának költsége, az árleszállítás vagy a kártérítés iránt. Mivel az igény vitatott, fizetési meghagyás helyett jellemzően keresetet kell indítani.
Mit tehet az eladó a későbbi vita elkerüléséért?
Az eladó legjobb védelme az őszinteség: minden ismert hibát érdemes a szerződésben tételesen rögzíteni, mert az ismert hibáért az eladó nem felel, az elhallgatott hibáért viszont a szavatosság kizárása ellenére is. A vételárba beépített „hibakedvezmény” szintén a szerződésbe való. Az adásvétel teljes költségéről és az ügyvéd szerepéről a Mennyibe kerül az ügyvéd ingatlan adásvételnél? című cikkben írtam.
Tapasztalatom szerint a rejtett hibás ügyek kimenetelét az első hetek döntik el. Aki a hibát azonnal dokumentálja és írásban jelzi, az jó pozícióból tárgyal; aki hónapokig vár, és közben kijavíttatja, az a bizonyítékait is eltünteti. A szerződés szövege pedig mindkét félnek számít: egy pontosan megírt hibajegyzék többet ér, mint bármilyen általános kikötés.
Kérdése van a saját ügyével kapcsolatban?
Az első konzultáción átbeszéljük az ügyét, és pontos tájékoztatást adok a lehetőségekről és a várható költségekről. A 20.000 Ft-os konzultációs díjat megbízás esetén teljes egészében jóváírom a munkadíjból.
Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden ügy egyedi – a konkrét helyzetére vonatkozó kérdésekkel forduljon hozzám bizalommal.