Végrehajtás

Végrehajtás indult ellenem: mit tehet az adós, és mit ne tegyen?

Dr. Grill Dániel ügyvéd • 2026. november 12. • kb. 6 perc olvasás

Levél a végrehajtótól, letiltás a munkabérből, inkasszó a bankszámlán: a végrehajtás a legtöbb adóst váratlanul éri, pedig ekkorra a háttérben már jogerős határozat vagy közjegyzői okirat áll. A helyzet ettől még nem reménytelen. A levonásoknak törvényi korlátai vannak, a követelés jogossága és összege ellenőrizhető, és a hitelezővel sokszor meg lehet egyezni. A legrosszabb döntés az, ha az adós nem veszi át a leveleket, és nem tesz semmit.

Hogyan indul a végrehajtás?

Végrehajtást csak végrehajtható okirat alapján lehet indítani. Ez jellemzően jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet, banki kölcsönöknél pedig a közjegyzői okiratba foglalt szerződés, amelyet a közjegyző végrehajtási záradékkal lát el; ilyenkor a végrehajtás per nélkül indul. Az eljárást önálló bírósági végrehajtó folytatja le, aki az első iratokkal együtt felhívja az adóst a tartozás megfizetésére, jellemzően 15 napos határidővel.

Fontos tudni, hogy a tartozás a végrehajtás alatt nő: a tőkén és a kamaton felül az adós viseli a végrehajtás költségeit, vagyis a végrehajtó díját, költségátalányát és a behajtási jutalékot is. A gyors reakció ezért szó szerint pénzt ér.

Mennyit vonhatnak le a fizetésből?

  • A nettó munkabérből főszabály szerint legfeljebb 33%, kivételesen legfeljebb 50% vonható le, például tartásdíj-tartozásnál vagy több letiltás esetén.
  • Mentes a levonás alól a nettó munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a nettó minimálbér 60%-át; ez 2026-ban 128 797 forint. Gyermektartásdíj behajtásánál ez a mentesség nem érvényesül.
  • A levonás után fennmaradó összegből a 200 000 forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható.
  • A 2025. július 1. után indult eljárásokban a családi adókedvezmény összege is mentes a letiltás alól.

Nyugdíjból szintén főszabály szerint legfeljebb 33% vonható le. A letiltást a munkáltató, illetve a nyugdíjfolyósító hajtja végre; ha a levonás összege hibás, azt a végrehajtónál érdemes írásban jelezni.

Mi történik a bankszámlával?

A végrehajtó a bankszámlát hatósági átutalási megbízással, közismert nevén inkasszóval terheli meg. Magánszemély számláján a nettó minimálbér 60%-ának megfelelő összeg (2026-ban 128 797 forint) mentes, az e fölötti, 200 000 forintig terjedő rész fele, a 200 000 forint feletti rész pedig teljes egészében végrehajtható.

Autó, ingóságok, ingatlan

A törvény fokozatosságot ír elő: a követelést elsősorban a jövedelemből és a számlán lévő pénzből kell behajtani. Ha ezek belátható időn belül nem nyújtanak fedezetet, a végrehajtó lefoglalhatja az adós ingóságait, gépjárművét és ingatlanát is.

  • Mentes vagyontárgyak: a mindennapi élethez szükséges ruházat, bútor és háztartási felszerelés, valamint a foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközök nem foglalhatók le.
  • Ingatlan: a végrehajtó végrehajtási jogot jegyeztet be a tulajdoni lapra, és az ingatlan végső soron árverésre kerülhet.
  • Kilakoltatási moratórium: magánszemély adós lakóingatlanának kiürítésére november 15. és április 30. között főszabály szerint nem kerül sor.

Mit tehet az adós?

  • Vegye át az iratokat, és nézzen bele az ügybe. Az át nem vett levél is kézbesítettnek számít, a határidők ettől még telnek. Az adós a végrehajtónál betekinthet az iratokba, és részletes kimutatást kérhet a tartozásról: tőke, kamat, költségek, eddigi befizetések.
  • Ellenőrizze a követelést. Ki a jogosult, mi a követelés alapja, helyes-e a kamatszámítás, és mikori a tartozás? A régi banki és közüzemi tartozásokat gyakran követeléskezelő érvényesíti, és az összeg nem mindig pontos.
  • Kérjen részletfizetést. A végrehajtó a magánszemély adós kérelmére részletfizetést engedélyezhet, ha a vagyon felkutatása és lefoglalása iránt már intézkedett, és az adós a tartozás egy részét megfizette. Amíg az adós pontosan fizeti a részleteket, a végrehajtás szünetel.
  • Egyezzen meg a hitelezővel. A végrehajtást kérő hozzájárulásával a törvényinél rugalmasabb megoldás is elérhető: hosszabb futamidő, a kamat vagy a tartozás egy részének elengedése. Egyösszegű teljesítés esetén a követeléskezelők gyakran jelentős engedményt adnak. A megállapodást mindig írásba kell foglalni, és rögzíteni kell benne a végrehajtás megszüntetését és a költségek viselését is.
  • Végső megoldás: magáncsőd. Ha több hitelező felé áll fenn jelentős tartozás, a természetes személyek adósságrendezési eljárása törvényi feltételek mellett védelmet és rendezett törlesztést biztosíthat.

Jogorvoslatok, ha a végrehajtás nem jogszerű

  • Végrehajtási kifogás: a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen, például ha mentes vagyontárgyat foglalt le, vagy hibás a költségelszámolás. A végrehajtónál kell benyújtani az intézkedéstől, később tudomásra jutás esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legfeljebb három hónapon belül; a bíróság bírálja el.
  • A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása: ha a követelés egészben vagy részben megszűnt, mert kifizették, elévült vagy beszámítással rendezték. Először a végrehajtást kérőt kell nyilatkoztatni; ha a megszűnést nem ismeri el, per indítható a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt.
  • Kézbesítési kifogás: ha az adós a fizetési meghagyást vagy az ítéletet önhibáján kívül nem kapta meg, és csak a végrehajtásból értesült róla, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kifogással élhet. Ha a kifogás eredményes, a követelés érdemben is vitathatóvá válik.
  • Felfüggesztés: a bíróság az adós kérelmére kivételesen, méltányolható körülmény igazolása esetén felfüggesztheti a végrehajtást.
  • Igényper: ha a végrehajtó más személy, például a házastárs vagy egy családtag tulajdonát foglalta le, a tulajdonos pert indíthat a vagyontárgy foglalás alóli feloldása iránt.

Elévülhet a tartozás?

A végrehajtási jog a követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő öt év. Az elévülést azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja: egy letiltás vagy foglalás után az öt év újrakezdődik. Folyamatban lévő, aktív végrehajtásban ezért az elévülés ritka; reális esély ott van, ahol az eljárás évekig szünetelt, vagy a hitelező hosszú ideig nem tett semmit. Az elévülést a végrehajtó hivatalból nem veszi figyelembe, arra az adósnak kell hivatkoznia. Mivel a régebbi szerződésekre részben más elévülési szabályok vonatkoznak, az időpontokat mindig az iratok alapján kell ellenőrizni.

Mit ne tegyen?

  • Ne hagyja figyelmen kívül a leveleket, és ne kerülje a végrehajtót: a határidők telnek, a költségek nőnek.
  • Ne ajándékozza el és ne „írassa át” a vagyonát. A fedezetelvonó szerződés a hitelezővel szemben hatálytalan, a lefoglalt vagyontárgy eltüntetése pedig bűncselekmény.
  • Ne írjon alá tartozáselismerést vagy részletfizetési megállapodást úgy, hogy előtte nem ellenőrizte a követelést: az elismerés megszakítja az elévülést.
  • Ne fizessen igazolás nélkül. Minden befizetésről kérjen bizonylatot, és a hitelezőnek közvetlenül teljesített összeget jelentse be a végrehajtónak is.

A hitelezői oldalról, vagyis arról, hogyan jut el egy követelés a végrehajtásig, a Követelésbehajtás: fizetési meghagyás, felszámolás vagy per? című cikkemben írtam.

Tapasztalatom szerint az adósok többsége túl későn kér segítséget, amikor az ingatlan árverését már kitűzték. Pedig a végrehajtás elején a legnagyobb a mozgástér: ekkor még ellenőrizhető a követelés, vitatható a hibás kézbesítés, és a hitelező is nyitottabb az egyezségre. Egy iratbetekintés és egy pontos elszámolás gyakran többet ér, mint hónapokig tartó levelezés.

Kérdése van a saját ügyével kapcsolatban?

Az első konzultáción átbeszéljük az ügyét, és pontos tájékoztatást adok a lehetőségekről és a várható költségekről. A 20.000 Ft-os konzultációs díjat megbízás esetén teljes egészében jóváírom a munkadíjból.

Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden ügy egyedi – a konkrét helyzetére vonatkozó kérdésekkel forduljon hozzám bizalommal.